Az internet kialakulása előtt a média-mix négy fő csatornára tagolódott: tv, rádió, újság és óriásplakátok. Napjainkra azonban olyan jelentős szerepre tett szert az internet, hogy egyre több cég belátja: a siker érdekében elengedhetetlen kombinálni a hagyományos csatornákat az online médiával.

Az internetes hirdetések sikere mára már túlnőtt egy hagyományos média-mix hatékonyságán. Az online reklámokkal, sokkal hatékonyabban érhető el és késztethető cselekvésre a célközönség. Egyre gyakoribbá váltak az olyan reklámok, melyekben a cég honlapjára invitálják az érdeklődőket a részletes információk megszerzése érdekében.


Tévhitek és cáfolatok

Első tévhit: Internetes reklám? Az egy teljesen megfoghatatlan dolog.

Ez akkor igaz, ha a partner, amelynek oldalán elhelyezi a hirdetését, nem segít abban, hogy a futtatott reklámkampány az ön számára is érthető és követhető legyen.

Lényeges például, hogy milyen megbízható nézettségi adatokról tud beszámolni a hirdetési felület gazdája. Ezeket az adatsorokat úgynevezett olvasottság-audit cégek szolgáltatják. A magyar oldalak többsége auditál, de azért akadnak olyan oldalak, akik csak becsszóra nyilatkoznak a megjelenés számát illetően. Ezért minden olyan nézettségi adat, amelyet önnek mondanak, bizonyos fenntartásokkal kezelendő.

A reklámaudit mellett a profik saját mérési rendszert is szolgáltatnak, például, hogy a reklámkiszolgáló rendszer (adserver) mit jelez, hány letöltés és hány átkattintás volt a reklámok esetében.

Ha az ön marketingese profi, a következő kérdéseket teszi fel egy internetes oldal marketingesének:

   1.) mekkora az önök nézettsége?
   2.) tud-e ezzel kapcsolatban független látogatottságmérési számsorokat is bemutatni?
   3.) mit tud garantálni, hány emberhez jut el a hirdetésem?
   4.) mennyibe kerülne nekem önöknél egy már mérhető hatékonyságú kampány?
   5.) tud-e valós idejű statisztikákat mutatni arról, milyen hatékonysággal fut a reklámkampányom, hány reklámmegjelenítés történt, és ezekből hányra volt átkattintás?


Második tévhit: Aki internetezik, az úgysem számít piacilag.

A BellResearch 2006-os felméréséből kiderül, hogy ma Magyarországon a 8,5 milliós, 15 év feletti lakosság 29% használja valamilyen rendszerességgel a világhálót. A Magyar Infokommunikációs Jelentés tavalyi eredményeivel összevetve a felhasználók száma idén 4 százalékpontos növekedést mutat, ily módon összesen mintegy 2,5 millió magyarországi internetezőről beszélhetünk. Ez a szám a személyi számítógépet használók 3,4 milliós táborára vetítve 73% arányt jelent, ami az egy évvel ezelőtt mért hasonló hányados értékénél közel 9 százalékponttal magasabb. Az internethasználat a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők, az egyedülállók, illetve az eltartott státuszúak körében a leginkább jellemző. Magyarországon az internetezők 58%-a otthon éri el az internetet és 43% az-az 1,1 millió ember naponta használja. Folyamatosan nő az on-line vásárlások volumene, csak Visa kártyával 150 milliárd USD forgalmat bonyolítottak le on-line a világhálón. Németországban az on-line piac máris több, mint 20 milliárd EUR. Magyarországon 2004-ben 10 milliárd Ft értékben vásároltak kiskereskedőktől (B2C), 2005-ben 16 milliárd Ft értékű volt a forgalom, és 2006-ban várhatóan 25 milliárd Ft lesz. Az internethasználók közös jellemzője, hogy fogékonyak a technika újdonságaira, készek kiaknázni a fejlődésben rejlő előnyöket. A célcsoport további jellemzője, hogy vásárlásait, információit elsősorban az Internet segítségével bonyolítja le, illetve szerzi be.


Harmadik tévhit: Az interneten való hirdetés túl drága.

Amennyiben az ön fókuszcsoportja megegyezik egy internetes oldal közönségével, kiemelten költséghatékonyan hirdethet. Azt, hogy a hirdetés tartalma hány emberhez jutott el, soha nem tudhatja meg annyira precízen, mint éppen a profi internetes oldalak hirdetési rendszereit igénybe véve. Hirdetéseit egészen alacsony áron teheti közzé, ahhoz képest, hogy ugyanez a reklám mennyibe kerülne más, sokkal kiszámíthatatlanabb felületen, például a napilapok amúgy sem különösebben olvasott hirdetési oldalain.

De vigyázat: a nagyon olcsó hirdetési ajánlat a hirdetőt is minősíti. A portálok és internetes lapok számának megsokszorozódása bizonyos egészséges versenyt is előidézett, de nagyon sokan a nem lojális versenyt űzve, rendkívül olcsón ajánlanak eladásra reklámfelületeket. Hol a becsapás? Igényeljen mindig megbízható nézettségi adatokat!


Érdekességként és gondolatébresztőnek, íme egy cikk az E-kereskedelem online oldalairól:

Milyen hirdetések érdekelnek bennünket? A szemkövető technológia eredményei:

A szemkövető segítségével 46 személy bevonásával hajtottak végre egy kísérletet, hogy megtudják milyen hirdetés kelti fel legjobban az emberek figyelmét. A kutatás során hamis híroldalakat mutattak a résztvevőknek, melyeken a legkülönbözőbb féle hirdetések fordultak elő, és figyelték a szemük mozgását. Íme az eredmény.

A szerkesztők mikor elkészítenek egy weboldalt csupán tökéletlen ítélőképességükre, stílusbeli hagyományokra, látogatottsági adatokra és ritkán olvasói visszajelzésekre támaszkodhatnak. Az üzleti szempontok azonban szigorúak. Egy hirdetés hatékonyságának mérőeszköze a kiadó számára a pénz, sok oldal a reklámokért fizetett összegekből tartja fenn magát. Emiatt rengeteg figyelmet kell fordítani arra, hogy mennyire megfelelő helyen és formában jelenik meg egy reklám.

A szalaghirdetésekről az derült ki, hogy ha az oldal aljára vagy tetejére kerülnek, akkor az olvasó észre sem veszi őket, tekintete átsiklik ezeken a területeken. Jobb a függőlegesen elhelyezett hirdetés, a legjobb pedig a szöveg közepén elhelyezett reklám, melyet olvasás közben nehezen lehet nem észrevenni. A szemkövető tapasztalati szerint az ilyen szövegbe ágyazott reklámok mindig felkeltették a közönség figyelmét. Szintén számított a hirdetés mérete, minél nagyobb helyet foglalt, annál kevésbé kerülték ki a tekintetek. Tehát elmondhatjuk, hogy a szemkövető eredményei szerint a lényeges a méret és a szerkesztői tartalomtól való távolság.

Szintén egyezik az eddigi tapasztalatokkal az az eredmény, hogy a pop-up hirdetések sokkal inkább magukra vonják a figyelmet, mint a szalaghirdetések. Azonban a felvillanó, az olvasót hirtelen megzavaró reklámok bár nem maradnak észrevétlen, csak igen rövid ideig kapnak figyelmet, és mivel bosszantóan hatnak az olvasóra negatív érzelmeket válthatnak ki belőle. (A legtöbb böngésző ezeket már automatikusan blokkolja.)

Érdekes eredmény, hogy a szemkövető szerint az egyszerű szöveges hirdetésekre figyeltek a legtöbben az összes hirdetésfajta közül. Ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy ezek illenek általában az oldal tartalmához és kialakításához. Akár az is előfordulhat, hogy az olvasó a szerkesztői tartalomhoz kapcsolódónak véli őket. Ebbe a kategóriába tartoznak a keresőkön található fizetett linkek is, melyekről a reklámszakma már rég tudja, hogy igen hatékonyak.

Forrás: E-kereskedelem online >>> http://e-kereskedelem.hu/news.php?id=4088

Egy szöveges hirdetés, a kampány jellegét tekintve három féle lehet:

Az első rögtön tartalmat nyújt, vagyis ha pl: egy mobiltelefon-forgalmazó reklámjáról van szó, akkor eleve a terméket emeli ki, eleve valamit nyújt, ami mérlegelésre készteti a netezőt. Ezt tartalomreklámnak hívjuk és a leghatékonyabb, mert korrekt és informatív egyben.

A másik típus a brandre hajt, itt nem a termék maga, hanem a cég imázsa (image) a lényeg. Az utóbbiak a luxusszolgáltatások kategóriába tartoznak, illetve a már konszolidált márkák ébrentartásában hatékonyak.

A harmadik típus az átverős reklámok széles osztálya. Ezek a netező kíváncsiságát keltik fel, és céljuk az, hogy bármi áron bekattintassa a netezőt a reklámozott site-ra. Tényleg vannak olyan szolgáltatások, amelyek esetén ez a nyerő hirdetési mód. A lényeg: ne egyszerűen reklámozzon, reklámozzon színvonalas, igényeire építő reklámozási technikával, mert az interneten is nagy különbség lehet reklám és reklám között.